1037 Budapest, Csillaghegyi út 19-21
info@mixer99.hu
+36 30/500-5883.svg){kind=logo}
1. Beton anyagai
Cement:
Cement alapanyagai, gyártása:
A cementgyártáshoz mészkövet, agyagot és márgát használnak. Ezeket az alapanyagokat vegyi összetétel függvényében megfelelő arányban összekeverik és kiégetik.
Az égetés következményeként kapott anyagot klinker-nek nevezik. A klinker különböző nagyságú rögökből álló szürkés-zöld, zöldes-fekete színű, üveges anyag. A klinker finomra őrlésével kapott anyag a cement. Ez az anyag túl gyorsan köt ezért kötési idő növelése érdekében megfelelő mennyiségű gipszkő őrleményt adagolnak. Az így nyert terméket nevezzük portland cementnek.
Cement kötése és szilárdulása:
A cementpép a végbemenő fizikai- kémiai változások következtében elveszíti képlékeny állapotát és egyre nő a szilárdsága. Ez a kötési folyamat. Kötés után megkezdődik a szilárdulás folyamata. Ez idő alatt általában a 28 napon keresztül bekövetkező szilárdság növekedést értjük. Az ezt követő és esetleg évekig elhúzódó folyamatot utószilárdulásnak nevezzük.
A cement jelölése:
Az MSZ EN 197-1: 2000 jelű szabványnak megfelelő általános felhasználású cementek öt fő cementfajtába csoportosíthatók, amelyek az alábbiak:
|
CEM I |
Portlandcement |
|
CEM II |
Összetett portlandcement |
|
CEM III |
Kohósalakcement |
|
CEM IV |
Puccoláncement |
|
CEM V |
Kompozitcement |
Forrás: Asztalos I.,Dr. Jankó A., Dr. Kausay T., Korcsák E., Dr. Liptay A., Dr. Tariczky Zs., Sulyok T., (2004). MSZ 4798-1 beton szabvány alkalmazási segédlet. Budapest: Magyar Betonszövetség.
Mechanikai és fizikai követelmények
|
Szilárdsági osztály |
Nyomószilárdság, MPa |
Kötési idő kezdete |
Térfogat-állandóság (tágulás) |
|||
|
Kezdőszilárdság |
Szabványos szilárdság |
Perc |
mm |
|||
|
2 napos |
7 napos |
28 napos |
||||
|
32,5 N |
- |
≥ 16,0 |
≥ 32,5 |
≤ 52,5 |
≥ 75 |
≤ 10 |
|
32,5 R |
≥ 10,0 |
- |
||||
|
42,5 N |
≥ |
- |
≥ 42,5 |
≤ 62,5 |
≥ 60 |
|
|
42,5 R |
≥ |
- |
||||
|
52,5 N |
≥ |
- |
≥ 52,5 |
- |
≥ 45 |
|
|
52,5 R |
98145.451 |
98145.451 |
||||
Forrás: Asztalos I.,Dr. Jankó A., Dr. Kausay T., Korcsák E., Dr. Liptay A., Dr. Tariczky Zs., Sulyok T., (2004). MSZ 4798-1 beton szabvány alkalmazási segédlet. Budapest: Magyar Betonszövetség.
Adalékanyagok
|
Megnevezés és osztály |
Névleges szemnagysághatár |
Ellenőrző szita |
Példa mm/mm |
|||
|
Legkisebb (d) |
Legnagyobb (D) |
Feltétel |
Szitanyílás mm |
Áthullott anyag tömegszázalék |
||
|
szemnagyság, mm |
||||||
|
Homok Zúzottkő Könnyű adaléka. GF85 |
d = 0 |
D ≤ 4 |
- |
0,063 D/4 D/2 D 1,4xD 2xD |
0-10 a) ; 0-5 b) ; 0-3 c) 20- 60 50 – 90 85 – 99 95 – 100 100 |
0/1 a); 0/2 b) ; 0/4 c) |
|
Homok Zúzottkő Könnyű adaléka. frakció Gc85/20 |
d > 0 |
D = 4 |
- |
0,063 d/2 d D 1,4xD 2xD |
0-3 0-10 0-20 85-99 98-100 100 |
1/4; 2/4 |
|
Homok Zúzottkő Könnyű adaléka. frakció Gc85/20 |
d = 2 |
4 < D ≤ 11,2 (12) d) |
Szűk frakció D/d ≤ 6 |
0,063 d/2 d D/1,4 D 1,4xD 2xD
|
0-3 0-5 0-20 25-70 85-99 98-100 100 |
2/8; 2/12 |
|
Homok Zúzottkő Könnyű adaléka. frakció Gc90/15 |
d = 2 |
11,2 (12) d) < D ≤ 20
|
Nyújtott frakció 6 < D/d ≤ 10 |
0,063 d/2 d D/2 D 1,4xD 2xD
|
0-3 0-5 0-15 25-70 90-99 98-100 100 |
2/16; 2/20 |
|
Homok Zúzottkő Könnyű adaléka. frakció Gc80/15 |
d ≥ 4
|
D ≥ 8 |
Szűk frakció D/d ≤ 2 |
0,063 d/2 d D/1,4 D 1,4xD 2xD |
0-3 0-5 0-15 25-70 80-99 98-100 100
|
4/8; 8/16; 16/32 |
|
Homok Zúzottkő Könnyű adaléka. frakció Gc85/15 |
d ≥ 4
|
D > 8 |
Nyújtott frakció D/d > 2 |
0,063 d/2 d D/2 D 1,4xD 2xD
|
0-3 0-5 0-15 25-70 85-99 98-100 100 |
4/16; 8/24; 8/32 |
|
a), b), c) A 0/1; 0/2; 0/4 mm szemnagyságú anyag 0,063 mm nyílású szitán áthulló megfelelő megengedett tömegszázaléka. d) Magyarországon szabad a zárójelben feltüntetett nyílású szitát használni. |
||||||
Forrás: Asztalos I.,Dr. Jankó A., Dr. Kausay T., Korcsák E., Dr. Liptay A., Dr. Tariczky Zs., Sulyok T., (2004). MSZ 4798-1 beton szabvány alkalmazási segédlet. Budapest: Magyar Betonszövetség.
Víz
Lakossági ivóvíz ellátására szolgáló vízvezeték, kút, forrásvíz az előírt szabvány betartása mellett.
Betonadalék
- fagyásgátló
- képlékenyítő, folyósító
- kötéskésleltető
- légpórusképző
Kavics
A betonok tömegének 70-80%-át az adalékanyag alkotja. A normál betonok adalékanyagaként természetes köveket és azok származékait használjuk fel.
Leggyakrabban alkalmazott adalékanyagok szemnagyságai:
- Dmax 4mm
- Dmax 8mm
- Dmax 16mm
- Dmax 24mm
- Dmax 32mm
2. Beton jelölése
Példa: C25/30-XC2-16F3
- C = betontestsűrűség (közönséges beton)
|
Beton jele |
Megnevezése |
Kiszárított testsűrűsége kg/m3 |
|
LC |
Könnyűbeton |
800-2000 |
|
C |
Közönséges beton |
2001-2600 |
|
HC |
Nehézbeton |
≥ 2601 |
Forrás: Asztalos I.,Dr. Jankó A., Dr. Kausay T., Korcsák E., Dr. Liptay A., Dr. Tariczky Zs., Sulyok T., (2004). MSZ 4798-1 beton szabvány alkalmazási segédlet. Budapest: Magyar Betonszövetség.
- 25/30 = nyomószilárdság
|
|
Előírt legkisebb jellemző nyomószilárdság N/mm2 |
||
|
Nyomó-szilárdsági osztály |
150 mm átmérőjű 300 mm magas hengereken ƒck,cyl N/mm2 |
150 mm élhosszúságú kockákon ƒck,cube illetve fck,cubeH N/mm2
|
|
|
Törésig vízben tárolt próbatesteken |
Vegyes (7 napig vízben, majd légtérben) tárolt próbatesteken |
||
|
C8/10 |
8 |
10 |
11 |
|
C12/15 |
12 |
15 |
16 |
|
C16/20 |
16 |
20 |
22 |
|
C20/25 |
20 |
25 |
27 |
|
C25/30 |
25 |
30 |
33 |
|
C30/37 |
30 |
37 |
40 |
|
C35/45 |
35 |
45 |
49 |
|
C40/50 |
40 |
50 |
54 |
|
C45/55 |
45 |
55 |
60 |
|
C50/60 |
50 |
60 |
65 |
|
C55/67 |
55 |
67 |
71 |
|
C60/75 |
60 |
75 |
79 |
|
C70/85 |
70 |
85 |
89 |
|
C80/95 |
80 |
95 |
100 |
|
C90/105 |
90 |
105 |
111 |
|
C100/115 |
100 |
115 |
121 |
Forrás: Asztalos I.,Dr. Jankó A., Dr. Kausay T., Korcsák E., Dr. Liptay A., Dr. Tariczky Zs., Sulyok T., (2004). MSZ 4798-1 beton szabvány alkalmazási segédlet. Budapest: Magyar Betonszövetség.
- XC2 = környezeti hatások (2 fénymásolt oldal táblázatát beszúrni)
- 16 = adalékanyag szemnagyság (Dmax)
- F3 = konzisztencia osztály
A friss beton konzisztencia osztályai
A betonszabvány a friss beton konzisztenciája négy vizsgálati módszer mérőszámai alapján osztályozza. A négy vizsgálati módszer a következő:
- Roskadás mérés,
- Területi meghatározás,
- Átformálási idő meghatározása VEBE-méterrel,
- Tömörítési mérték megállapítása Walz-féle mérőtarályban.
A négy vizsgálati módszer eredményeivel a beton konzisztencia osztályozását a következő táblázatban ismertetett határértékeknek megfelelően kell osztályba sorolni.
|
A betonszabvány szerinti osztályok |
||
|
Roskadási osztályok |
Roskadási mérték, mm |
Jellemzése a megszokott magyar megnevezésekkel |
|
SI |
10 - 40 |
kissé képlékeny |
|
S2 |
50 - 90 |
képlékeny |
|
S3 |
100 - 150 |
|
|
S4 |
160 - 210 |
folyós |
|
S5 |
220< |
önthető |
|
Terülési osztályok |
Terülési mérték, mm |
Jellemzése a megszokott magyar megnevezésekkel |
|
FI |
340 |
földnedves |
|
F2 |
350 - 410 |
kissé képlékeny |
|
Roskadási osztályok |
Roskadási mérték, mm MSZ EN 12350-2:2000 szerint |
Jellemzése a megszokott magyar megnevezésekkel |
|
F3 |
420-480 |
képlékeny |
|
F4 |
490-550 |
|
|
F5 |
560-620 |
folyós |
|
F6 |
630 ≤ |
önthető |
|
VEBE osztályok |
Átformálási idő VEBE - méterreI. sMSZ EN 12350-3:2000 szerint |
Jellemzése a megszokott magyar megnevezésekkel |
|
V0 |
≥ 31 |
földnedves |
|
V1 |
30-21 |
földnedves |
|
V2 |
20-11 |
kissé képlékeny |
|
V3 |
10-6 |
képlékeny |
|
V4 |
5-3 |
|
|
Tömörítési osztályok |
Tömörítési mérték MSZ EN 12350-4:2000 szerint |
Jellemzése a megszokott magyar megnevezésekkel |
|
C0 |
≥ 1,46 |
földnedves |
|
C1 |
1,45-1,26 |
kissé képlékeny |
|
C2 |
1,25-1,11 |
képlékeny |
|
C3 |
1,10-1,04 |
|
Forrás: Asztalos I.,Dr. Jankó A., Dr. Kausay T., Korcsák E., Dr. Liptay A., Dr. Tariczky Zs., Sulyok T., (2004). MSZ 4798-1 beton szabvány alkalmazási segédlet. Budapest: Magyar Betonszövetség.
- Régi szabvány
Nyomószilárdsági osztályok közönséges és nehéz betonokra:
|
Nyomószilárdsági osztály |
A legkisebb jellemző hengerszilárdság/a hengerszilárdság előírt jellemző értéke/N/mm2 |
A legkisebb jellemző kockaszilárdság/ a kockaszilárdság előírt jellemző értéke/N/mm2 |
|
C8/10 |
8 |
10 |
|
C12/15 |
12 |
15 |
|
C16/20 |
16 |
20 |
|
C20/25 |
20 |
25 |
|
C25/30 |
25 |
30 |
|
C30/37 |
30 |
37 |
|
C35/45 |
35 |
45 |
|
C40/50 |
40 |
50 |
3. Beton bedolgozása
|
A transzportbetonok megengedett szállítási és bedolgozási időtartalma |
||||
|
Konzisztencia |
Levegő hőmérséklete °C |
Szállítási időtartam |
Bedolgozási időtartam |
Szállító jármű |
|
Legfeljebb, óra |
||||
|
K/F3 |
20-30 5-19 |
1,0 1,5 |
0,5 |
mixer gk. |
|
FN/F1 |
20-30 5-19 |
0,5 0,75 |
billentős gk. |
|
Forrás: Asztalos I.,Dr. Jankó A., Dr. Kausay T., Korcsák E., Dr. Liptay A., Dr. Tariczky Zs., Sulyok T., (2004). MSZ 4798-1 beton szabvány alkalmazási segédlet. Budapest: Magyar Betonszövetség.
- Utókezelés:
Ebben a fejezetben az utókezelés fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmüket, ugyanis a beton minden évszakban igényel valamilyen utókezelést. Az utókezelés a cement hidratációjának zavartalanná tétele mellet megakadályozza a beton idő előtti kiszáradását, mindenekelőtt a napsütés és a szél hatására. A cement hidratációjához szükséges vizet a kötés és a kezdeti szilárdulás folyamán utókezeléssel kell a betonba juttatni. Az utókezelésnek két általános módszere van:
- a nedves környezet fenntartása folyamatos és gyakori vízhozzáadással (elárasztás, permetezés, letakarás állandóan nedvesített anyagokkal),
- a keverővíz elpárolgásának megakadályozása (a zsaluzatnak a betonon való tartása, burkolás víz át nem eresztő aranyokkal, pl. műanyagfóliával, a felületek bevonása filmréteget képező párazáró védőbevonatokkal).
Az utókezelés időtartalmát a következő feltételek alapján határozzuk meg:
- a beton érettségétől függő feltételek szerint, azaz amelyek az adott betonkeverés hidratációjának mértékén és a környezeti körülményeken alapulnak,
- a helyi körülményektől függően.
|
A megengedett legrövidebb utókezelési időtartam (nap) |
|||||||||
|
A beton szilárdulása: |
gyors |
közepes |
lassú |
||||||
|
0 fok feletti utókezeléskor. °C |
|||||||||
|
Környezeti feltételek az utókezelés alatt |
5 |
10 |
15 |
5 |
10 |
15 |
5 |
10 |
15 |
|
I. Közvetlen napsugárzás és szél sincs, a környezet relatív nedvességtartalma legalább 80% |
2 |
2 |
1 |
3 |
3 |
2 |
3 |
3 |
2 |
|
II. Közepes napsugárzás vagy közepes szélsebesség vagy legalább 50% relatív nedvességtartalom |
4 |
3 |
2 |
6 |
4 |
3 |
8 |
5 |
4 |
|
III. Erős napsugárzás vagy szélsebesség, vagy 50% relatív nedvességtartalom |
4 |
3 |
2 |
8 |
6 |
5 |
10 |
8 |
5 |
Forrás: Asztalos I.,Dr. Jankó A., Dr. Kausay T., Korcsák E., Dr. Liptay A., Dr. Tariczky Zs., Sulyok T., (2004). MSZ 4798-1 beton szabvány alkalmazási segédlet. Budapest: Magyar Betonszövetség.
4. Különleges tulajdonságú betonok:
- vízzáró betonok
- kopásálló betonok
- szálerősítésű betonok
- könnyűbetonok
- torkrétbetonok